A vállízület hátsó elmozdulása

Látták: Átírás 1 Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája Stabil és multidirekcionális instabilitású vállízületek biomechanikai paramétereinek meghatározása új, dinamikus mozgáselemző rendszerrel Illyés Árpád Tudományági doktori iskola vezetője: Programvezető: Témavezető: Prof. Lakatos Tamás kandidátus Opponensek: Prof.

Lakatos Tamás kandidátus Bíráló bizottság elnöke: Bíráló bizottság titkára: Bíráló bizottság tagja: Prof. Ábrajegyzék IV. Táblázatjegyzék VI. Bevezetés A vállöv felépítése, ízületi mozgásainak jellemzése A vállízület mozgásainak elemzése Elektromiográfiai EMG vizsgálatok szerepe a vállízület a vállízület hátsó elmozdulása.

Célkitűzések Anyag és módszer Vizsgált személyek A vállízület kinematikai és a vállízület izmainak II 3 kinematikai és izomaktivitási jellemzői karemelés során 4.

A sternoclavicularis ízület patológiája és kezelése, Sternoclavicularis ízületi fokozott kezelés

Multidirekcionális instabilitású vállízületi izmok aktivitási Következtetések Köszönetnyílvánítás Irodalomjegyzék Saját közlemények jegyzéke témába tartozó publikációk Összefoglalás Summary III 4 Ábrajegyzék Oldalszám 1. A scapula mozgásainak definíciója A mérőrendszer részei Saját fejlesztésű mérőhármas a scapula mozgásainak rögzítésére A mérés elrendezése Az érzékelő koordinátáinak x m, y m,z m számítása háromszögelés A vizsgált anatómiai pont térbeli koordinátájának számítása x o, A kalibráció folyamata A vállmozgások komplex vizsgálata esetén az elektromiográfiai A scapulothoracalis és a glenohumeralis szögek definíciója A rotációs pont meghatározása v A, v B, v C, a vizsgált három pont A mérési módszer hitelesítése A mérés elrendezése a vállízület izmainak elektromiográfiai A vizsgált mozgástípusok a húzás b tolás c karemelés d hajítás A maximális időszélesség definíciója A scapulothoracalis és glenohumeralis ritmus a kontroll csoport Az izmok karemeléshez tartozó maximális elektromos A módosított maximális elektromos aktivitással történő normalizálással előállított intermuszkuláris koordináció karemelés során a kontroll csoport b multidirekcionális vállízületi instabilitású betegek esetén IV a térd posztraumás kezelése A kontroll csoport vizsgált izmainak intermuszkuláris koordinációja a húzás b tolás c karemelés d lassú fej a vállízület hátsó elmozdulása hajítás, gyors fej feletti hajítás során Gerelyhajítók vizsgált a vállízület hátsó elmozdulása intermuszkuláris koordinációja a húzás b tolás c karemelés d lassú fej feletti hajítás, gyors fej feletti hajítás során Multidirekcionális vállízületi instabilitású betegek vizsgált izmainak intermuszkuláris koordinációja a húzás b tolás c karemelés d lassú fej feletti hajítás e gyors fej feletti hajítás során A sternum proximális és distalis pontján kijelölt két pont illetve a musculus deltoideus tapadási pontja és az epicondylus ulnaris humeri anatómiai pontok által meghatározott térbeli vektorok egymáshoz viszonyított helyzete a felkar neutrális helyzetében A vizsgált nyolc izom normalizált EMG burkoló görbéje gyors fej feletti hajítás esetén a kontroll csoport b gerelyhajítók esetén V 6 Táblázatjegyzék Oldalszám 1.

A vizsgált személyek adatainak összefoglalása Constant score A biomechanikai modellt alkotó pontok és azok definíciója A vizsgált elemi mozgások definíciója Az új mérési módszer inter- és intraobserver variációját jellemző A humerus eleváció HEa scapulothoracalis és glenohumeralis Szögváltozási paraméterek aránya kontroll csoport és A scapula és a humerus rotációs pontjainak legkisebb d SH,min és A scapula és a humerus rotációs pontjának abszolút SH és A scapula és a humerus rotációs pontjának relatív ε SH Az adott izomra vonatkozó referencia-mozgások összefoglalása A kontroll csoport tagjainak osztályba sorolása a különböző A gerelyhajítók osztályba sorolása a különböző izmok aktivitása A kontroll csoport és a gerelyhajítók esetén az izmok normalizált elektromos aktivitási maximumainak átlaga szórása és osztályba sorolása a húzás b tolás c karemelés d lassú fej feletti dobás e gyors fej feletti dobás során VI 7 Az adott izomra vonatkozó referencia-mozgások összefoglalása a kontroll csoport és a multidirekcionális vállízületi instabilitású betegek esetén A multidirekcionális vállízületi instabilitású betegek osztályba sorolása a különböző izmok aktivitása alapján A kontroll csoport és a multidirekcionális vállízületi instabilitású betegek esetén az izmok normalizált elektromos aktivitási maximumainak átlaga szórása és osztályba sorolása a húzás b tolás c karemelés d lassú fej feletti hajítás gyulladt térd gyors fej feletti dobás hajítás során VII 8 1.

Bevezetés 1. Bevezetés Vállízület és biomechanika. Miért vállízület és miért biomechanika? Lehet-e ma hazánkban újszerűt mondani egy mozgásszervi alapkutatásnak minősülő területen, vagy munkánk csupán a vállízület újabb csavarása?

A vállízület anatómiai felépítése, az izmok és szalagok váll

Nem azért választottam ezt a témát, mert könnyű, hiszen hazánkban boka izületi gyulladás kezelése témájú munka nem született még és egy viszonylag kitaposatlan úton haladva önkényesen is kialakíthatóak az ösvények.

A vállízületet mechanikai módszerekkel történő elemzése jelenleg nem mindennapi feladatok közé tartozik. A kutatás szempontjából a kezdeti lökést és az első ötleteket sportolók kezelése során nyert tapasztalataim adták. A kutatás helyszínéül a BME Műszaki Mechanikai Tanszék Biomechanikai Laboratóriumát választottam, ahol a vállízület biomechanikai elemzéséhez megfelelő pontosságú mozgáselemző rendszer található.

Akut váll panaszok gyógytornája

Gerelyhajítókon elvégzett elektromiográfiai vizsgálataink sikerén felbuzdulva kerestük az újabb kihívásokat. Megpróbáltuk megoldani a scapulothoracalis mozgások dinamikus a vállízület hátsó elmozdulása, valamint a vállízületi mozgások kinematikai paraméterekkel történő leírását. Ezt követően multidirekcionális instabilitású vállízületek kinematikai és elektromiográfiai jellemzőit vizsgáltuk. Lássuk, hogyan jutottunk el kutatásunk során a hajító mozgás vizsgálatától, a vállízület vizsgálatára szolgáló kinematikai vizsgálómódszer kifejlesztésén keresztül a multidirekcionális vállízületi instabilitás kinematikai és izomaktivitási a vállízület hátsó elmozdulása meghatározásáig!

A vállöv felépítése, ízületi mozgásainak jellemzése A vállízület széles mozgásterjedelme lehetővé teszi, hogy mindennapi életünkben a karunkat és a vállízület hátsó elmozdulása kezünket minden irányban, szabadon mozgathassuk. Más hasonló ízületekkel összehasonlítva a vállízületnek sokkal kisebb a csontos stabilitása, megnő az ízületi tok, a szalagok és az izmok szerepe, mivel a mozgást nemcsak irányítják, hanem korlátozzák is.

A vállízület normál funkciójához négy ízület koordinált működése szükséges: a sternoclavicularis, az acromioclavicularis, a glenohumeralis ízületé és a scapulothoracalis ízületé A vállöv három csontja clavicula, humerus, scapula mintegy 30 izommal és 8 szalaggal kapcsolódik a thoraxhoz. Minden vállízület mozgása az említett négy ízület és az izmok komplex, összehangolt működésének eredményeképpen jön létre.

A glenohumeralis ízület, amely az emberi test legszabadabban mozgó ízülete lehetővé teszi a flexió, az extenzió, a hyperextenzió, az ab- és addukció, a horizontális ab- és addukció és a humerus medialis és lateralis rotációjának kivitelezését háromféle mozgástípus kombinációjával, amelyek a forgás, a csúszás és a gördülés. A forgás a humerus fejének rotációs mozgása a glenoidális felszínen. A csúszás a humerus fejének egyszerű elmozdulása a glenoidalis felszínhez képest.

A gördülés a fenti két mozgás kombinációjaként jön létre A scapulothoracalis ízületben a lapocka mind a sagittalis mind a frontális síkban képes mozogni, mivel a thorax falán csúszik, továbbá rotációs és billenő mozgást végez saját hossz- és haránttengelye körül. A sternoclavicularis ízületben a clavicula és a scapula elsősorban a frontális és a transzverzális síkban rotációs, a sagittalis síkban csak billenő mozgást végez.

Vállműtét (Vállartroszkópia, Vállprotézis, Nyitott vállműtét) - Medicover

Az acromioclavicularis ízületben mindhárom tengely körül létrejöhetnek a rotációs mozgások. Inman és munkatársai 32 szerint mindkét ízületben létrejövő rotációs mozgás akár a 40 fokot is elérheti.

Rockwood és Green 67 az a vállízület hátsó elmozdulása és a claviculába helyezett elektródokkal végzett vizsgálatai alapján kimutatta, hogy a clavicula alig 10 fokot rotálódik a teljes abdukció során. Irodalmi adatok alapján 30 fokos abdukcióig a glenohumeralis ízület és a scapulothoracalis ízület mozgásterjedelemének aránya és közötti, 30 fok felett a két ízület mozgásterjedelme közel azonos 19, 22, 52, 56, Doddy és munkatársai 19 szerint fokos abdukció között a scapulothoracalis és a 2 10 glenohumeralis ízület mozgásterjedelme közel egyforma, Poppen és Walker 63 arányt állapított meg.

Poppen és Walker 63 egészséges vállízületek röntgenfelvételein mérte a glenohumeralis elmozdulás mértékét. Méréseik alapján megállapították, hogy az abdukció első fázisában fok között - a proximalis transzláció 3 mm, az abdukció növelésével a proximális transzláció helyett distalis transzláció figyelhető meg, amelynek mértéke mm. Howell és munkatársai 30 szintén radiológiai módszerekkel maximális extenzióban és kirotációban mintegy 4 mm nagyságú hátsó transzlációt mértek.

Sidles és munkatársai 71 fizikális vizsgálattal, instabilitási tesztekkel vizsgálták a normál vállízület transzlációját, amely 11 mm-t is elérhet.

• Artrózis kezelési kilátások
• Rheumatoid arthritis tünetei és a térd kezelése
• Borzasztó gyakoriak a vállal kapcsolatos panaszok: hivatalos statisztikai adatok alapján ez a harmadik leggyakoribb fájdalomtípus a derékfájás és a térdfájás után.
• Vállműtét (stabilizációs műtétek, nyitott vállműtét) - A vállízület hátsó elmozdulása
• A deltaizom alatti funkcionális ízület szerepe abdukcióban a kar távolítása során a legjelentősebb, amikor a m.
• A vállízületben a szövet megduzzad és a zúzódás fejlődik, a folyadékok nyomják a környező struktúrákat, ami fájdalmas.
• Ízületi porc cartilago articularis : az ízesülő csontvégeken található porc, üvegporc alkotja, vastagsága az ízület megterhelésétől függ, az ízületi felszíneket simává téve megkönnyíti az ízületi végek elmozdulását.

Irodalmi adatok szerint a vállövet alkotó csontok mozgásterjedelmét és a humerus fejének elmozdulását illetően az eredmények lényegesen eltérnek egymástól.

Ennek valószínűsíthető okai a vizsgáló módszerek nem megfelelő pontossága, a vizsgált mozgások nem egységesített volta. Az eltérések további oka lehet, hogy a vizsgálatok statikusak, azaz a különböző beállított helyzetekben mérték a különböző paramétereket.

Fentiek kiküszöbölése az egyre pontosabb és egyre szélesebb körben elterjedő mozgáselemző rendszerek használatával történhet. Az ízületi mozgások jellemzésére új paramétereket kívánunk bevezetni, amelyek függetlenek az antropometriai sajátosságoktól és dinamikus körülmények között alkalmas a vállízületi mozgások leírására.

A vállízület mozgásainak elemzése Mozgáselemzés mozgás közben a mozgásban résztvevő testszegmentumok pl. A mozgáselemzések speciális területe a vállízület mozgásainak elemzése.

Különböző vállbetegségek n. A vállízület háromdimenziós kinematikai modellje és az ennek alapján elkészített diagnosztikus eljárás lehetőséget adhat a betegségek kialakulásának pontosabb megértéséhez. A mozgások kinematikai elemzése nem csak a vállbetegségek diagnosztikájában lehet hasznos, hanem a rehabilitáció számszerű utánkövetésében is.

A vállízületet alkotó csontok scapula, humerus, clavicula térbeli helyzetének ismerete szükséges a vállízületben keletkező erők meghatározásához 77, A keletkező erők ismerete elengedhetetlen a váll-protézisek pontos tervezéséhez és kiválasztásához 17, 75a vállízület biomechanikai elemzéséhez használt véges elem 8, 9és egyéb numerikus módszerek 57 kidolgozásához, hitelesítéséhez 7.

A scapula és a humerus mozgásának leírására kezdetben radiológiai vizsgálatokat használtak. A vállízület hátsó elmozdulása vizsgálat során a felső végtagot olyan helyzetekbe állították, amelyekkel a mozgás modellezhető.

Mi váltja ki?

Kétirányú röntgenfelvételeken mérték a humerus-thorax humerus elevációjaa humerus-scapula glenohumeralis szög és a scapula-thorax scapulothoracalis szög által bezárt szögeket. A módszer előnye, hogy bármely a vállízület hátsó elmozdulása, ahol kétirányú röntgenfelvétel készíthető a vizsgálat elvégezhető. Hátránya, a beteget érő röntgensugárzás, a módszer 10 mm-es pontossága - radiosztereometriai analízist nem használtak és a módszerrel csak a szögek és azok változásainak síkbeli vetülete határozható meg 22, 32, A radiológia vizsgálatok speciális fajtája, a mágneses rezonancia vizsgálat MRI.

A módszer kivitelezését tekintve hasonló a röntgenvizsgálatokéhoz beállított ízületi pozíciók stb. A vállízület mozgását jellemző szögek térbeli szögek, azaz a vetítés hibáját már nem tartalmazzák, a mérés pontossága 6 mm körüli. Hátránya, hogy a vizsgálat statikus és a mérés tetszőleges számban nem ismételhető meg 40, A módszer lényege, hogy a mozgást szinkronizált, nagy felbontóképességű videó kamerával felveszik és képelemző programcsomagok segítségével, minden egyes képkockán kézzel kijelölik az anatómiai pontokat, meghatározzák a vállízület mozgását jellemző szögeket humerus eleváció, scapulothoracalis, glenohumeralis szög és azok változását, továbbá a vállízületet alkotó három csont rotációját.

A módszer előnye, hogy a természetes mozgás felvehető, későbbiekben megjeleníthető és visszajátszható.

1. Az ízületek kezelése a személyzetben
2. Ne kattanj be!
3. Ízületek csontbetegségei
4. A vállízület hátsó elmozdulása.

Hátránya, hogy a feldolgozás nehézkes és pontossága függ a feldolgozást végző személy gyakorlottságától, a pontosság cm nagyságrendű A feldolgozás gyorsítása és pontosítása érdekében a vizsgálandó anatómiai pontokra fényvisszaverő érzékelőket helyeznek, amelyeket a rendszerhez kapcsolódó a nagy lábujj artrózisának műtéti kezelése programok 1 cm-es hibahatárral automatikusan felismernek.

A módszer legnagyobb hátránya, hogy az érzékelők nemcsak gél juholaj ízületekhez anatómiai pontok, hanem a felette lévő bőr mozgását is rögzítik, amely scapula esetén nagyságrenddel lehet nagyobb, mint az anatómiai pont mozgása A vállízület mozgásainak elemzésében az áttörést Van der Helm és Pronk 76 mérési módszere hozta. Modellének a lényege, hogy a vállízület és a felső végtag jellegzetes anatómiai pontjainak térbeli koordinátáit speciálisan kifejlesztett elektromagnetikusalapú jelölő ceruzával pointer 65 határozzák meg.

A felső végtag emelése közben történt méréskor a mozgást 15 fokonként megállították, és minden egyes pozícióban a vizsgálandó pontok T3 és T7 csigolyák processus spinosusai, acromion, scapula alsó pólusa, humerus medialis és lateralis epicondylusai térbeli koordinátáit a jelölő ceruza pointer segítségével rögzítették. A kinematikai modell felállításához a vállízületet alkotó csontokra illesztett lokális koordinátarendszert használtak, amely lehetőséget teremtett a csontok rotációjának meghatározására.

A vállízület mozgását jellemző szögek mellett humerus eleváció, scapulothoracalis és glenohumeralis szög a scapula rotációja, protációja és billenése 1. A módszer előnye, hogy a csontok rotációja és az egymáshoz viszonyított térbeli helyzete számítható.

Hátránya, hogy a különböző anatómiai pontok meghatározása lassú és nehézkes. A módszer pontossága 7 mm alatti. A módszer legnagyobb hibája, hogy a mérés elvégzéséhez a mozgást meg kell állítani, 5 13 azaz a mozgás dinamikája nem rögzíthető. Az ilyen típusú méréseket kvázi-dinamikus méréseknek nevezzük.